Elliot Aronsonnak, A társas lény, A rábeszélőgép, a Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) és a Columbine után című kötetek világhírű szociálpszichológus szerzőjének legújabb kötete önéletrajzi írás. Bepillantást enged családja történetébe, élvezetes stílusban meséli el, hogyan is alakult magánélete, milyenek voltak az egyetemi évei, miért is választotta és szentelte egész életét a szociálpszichológiának és a tanításnak, ugyanakkor összefoglalja legfontosabb tudományos eredményeit. Ismét egy nagyszerű, nem minden tanulság nélküli Aronson-kötet.

Természetesen van, akinek a főnöke egy angyal, de a tapasztalatok szerint ez a ritkább. Sokkal gyakrabban halljuk azt, hogy valaki így panaszkodik közvetlen felettesére: „Túlhajszol!”; „Semmibe vesz!”; „Nem hagy érvényesülni!” Akiből vezető lesz, hajlamos hamar elfelejteni az alkalmazotti lét gyötrelmeit, és gyakran ugyanazokat a hibákat véti, amikért valaha maga is elítélte feljebbvalóját.
E kötet csokorba gyűjti a leggyakoribb problémákat, amelyek a vezető–beosztotti viszonyt tönkreteszik, feltárja a gondok pszichológiai hátterét, és gyakorlati tanácsokat ad kiküszöbölésükre.

Ez a szakmailag rendkívül alapos, de mindenki számára közérthető könyv segít felismerni a rejtett agresszív viselkedést, esetleírásokkal szemlélteti a manipulátorok által leggyakrabban alkalmazott technikákat, és tanácsokat ad, hogyan kezeljük őket. Hatásos „önvédelmi fegyver”, amelyet használva bárki könnyebben semlegesítheti a báránybőrbe bújt farkast, ha az útjába akad.

A bennünk rejlő vezető megmutatja, hogyan fedezzük fel és tudatosítsuk magunkban mindazt, ami valóban egyedi és értékes bennünk, hogyan tárjuk fel rejtett belső céljainkat, hogyan nézzünk szembe félelmeinkkel és szedjük össze erőnket – azaz hogyan szerezhetjük meg a biztos alapokat ahhoz, hogy sikeres vezetővé váljunk. Ahhoz ugyanis, hogy a legmagasabb beosztásban is megálljuk a helyünket, olyan magabiztos és pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk önmagunkról, amelyek képesek átsegíteni a vezetői munka során felmerülő kemény helyzeteken és döntéseken. Természetesen könnyű ezt mondani, de nehéz megtenni. Sokan inkább a hatalomért és a befolyásért küzdenek. A szerző szerint azonban nem ez a helyes út. Azok, akik ezt követik, nemcsak kudarcot vallanak, de bénító félelmet és szorongást is keltenek – magukban és másokban is.

Ha folyton csak igazat mondanánk, pontosabban azt, amit gondolunk, tudunk, érzünk, az élet elviselhetetlen lenne. A hazugság tehát nélkülözhetetlen és mindennapos emberi tevékenység, mégis valamennyi kultúrában negatív megítélés alá esik. Jelen könyvnek nem célja, hogy állást foglaljon a hazugság jogosságáról, csupán arra vállalkozik, hogy a kísérleti szociálpszichológia eredményei segítségével bemutassa ezt a megkerülhetetlen jelenséget. Kik hazudnak inkább, a nők vagy a férfiak? Kiből lesz jó hazudozó? Milyen technikákat, viselkedésmintákat alkalmaznak a hazug emberek, és hogyan ismerhetjük fel ezeket? Ez a hasznos kis könyv segít megérteni ezt az összetett, igen kényes foglalatosságot, hogy ne csak mások hazugságain lássunk át könnyebben, hanem saját magunkat is jobban megismerjük - hiszen mindenki hazudik néha.

A tücsök és a hangya, A nyúl és a teknőc, Az oroszlán és az egér - mindannyian úgy emlékszünk vissza ezekre a történetekre, mint rövid és bájos esti mesékre, amelyek beszélő állatokról és magvas tanulságokról szólnak.
Ebben a könyvben a szerző, David Noonan mintegy fél százat ad közre Ezópus egyszerű, mégis hatásos leckéi közül, s ezeket többek között olyan hírességek és ismert előadók kommentárjával egészítette ki, mint Bill Gates, Sam Walton, Oprah Winfrey, Colin Powell, valamint Mrs. Fields. Az üzleti élet valamennyi szelete terítékre kerül a fejezetekben: tárgyalás, munkaerő-felvétel és -elbocsátás, cégfúzió, beszerzés, marketing és kereskedelem, cégvezetés és gazdálkodás a hétköznapok szintjén.

A legtöbben azt hisszük, hogy mind önmagunk, mind pedig mások motiválására a legjobb eszköz valamilyen kívülről jövő jutalom, például, a pénz. Ez a „jutalmazás-büntetés” elmélete. Provokatív és igen meggyőző, új könyvében Daniel H. Pink azt állítja, hogy ez bizony hibás elgondolás, ugyanis a kimagasló teljesítmény és megelégedettség titka – mind a munkában, az iskolában, mind pedig a magánéletben – az a mélyen gyökerező emberi szükséglet, hogy mi irányítsuk a saját életünket, új dolgokat tanuljunk és alkossunk, és jobbá tegyünk saját életünket és a világunkat.

Úgy tartják, Sir Ernest Shackleton volt „a legnagyszerűbb vezető, aki csak élt ezen a földön”, mert teljes 27 fős legénysége életét meg tudta óvni, amikor zátonyra futottak az Antarktiszon, és majdnem két évre ott ragadtak. Margot Morrell Shackleton-kutató és Stephanie Capparell, a The Wall Street Journal újságírója összefogtak, hogy a neves sarkkutató kalandjain és megpróbáltatásain keresztül bemutassák Shackleton zseniális vezetői képességeit és örökérvényű módszereit, amelyeket bárki elsajátíthat napjainkban is.